Back

Nyelvcsere, változó diverzitás, fenntartható kétnyelvűség – műhelykonferencia a Nemzetiségek Napja alkalmából és Borbély Anna, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tiszteletére

2018. december 11-én a Többnyelvűségi Kutatóközpont és az MTA Pszicho‐ Neuro‐ és Szociolingvisztikai Osztálya műhelykonferenciát szervezett a Nemzetiségek Napja alkalmából és Borbély Anna, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tiszteletére. A konferencia címe Nyelvcsere, változó diverzitás, fenntartható kétnyelvűség.

A műhelykonferencia célja az volt, hogy a szociolingvisztikai vizsgálatok mellett a nyelvészet további területeire is kitekintve rámutasson, a különböző diszciplínák keretében zajló kutatások eredményei hogyan támogathatják a nemzetiségi közösségek nyelvi és kulturális sokszínűségének fenntartását. Ebben a tekintetben szorosan kapcsolódott a Nemzetiségek napjához.

A kétezres évek második évtizedének végéhez közeledve a tizenhárom nemzetiségi közösség a nyelvi asszimiláció folyamatában továbbra is számos kihívással néz szembe, ám a változó társadalmi környezet új lehetőségeket is teremt mind a nyelvhasználat, mind a közéleti részvétel tekintetében. A nemzeti és etnikai kisebbségeken kívül a konferencia programjába bekerült a siket közösségről szóló előadás is, hiszen ez a közösség nyelvi és kulturális kisebbség hazánkban.

 A szakmai fórumon betekintést kaptunk a nemzetiségi közösségeket képviselő és kutató szakemberek aktuális eredményeibe, valamint a Nyelvtudományi Intézetben zajló munkálatokba, megteremtve a lehetőséget a tudományterületek közötti párbeszédhez is. Az előadók egymáshoz kapcsolódtak, egymás témáira reagáltak már előadásaik során is, de a kérdések, válaszok idején és műhelykonferencia után is intenzív szakmai párbeszéd alakult ki.

A konferencia programja, a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetőjének Bartha Csillának köszöntőjével kezdődött, majd Prószéky Gábor az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg az eseményt, üdvözölte a jelenlévőket. Előadásának címe Fenntartható kétnyelvűség és nyelvtechnológia, mely a 21. század globalizálódó, technológiai eszközök által behálózott világában különösen aktuális kérdéseket vetett fel. Ezután anyanyelv és identitás témakörben, Erb Mária tartott előadást „Ungarisch kann ich besser… inkább magyarok vagyunk, mint svábok.” – Anyanyelv és identitás a tarjáni német közösségben címmel. A következő előadók a nemzetiségi oktatás kihívásait járták körül a szlovák nemzetiségi iskolák példáján. Homokné Uhrin Erzsébet és Tuska Tünde mutatta be a helyzetképet a részvevőknek, A szlovák nemzetiségi iskolák előtt álló kihívások ‐ A tardosi iskola példája címmel. Az első vitaszekció után Rézműves Melinda munkásságának múltját és jelenét ismertette. Előadásának címe Kétnyelvűség, identitásépítés hagyományőrző romani nyelvű közösségekben volt. Ezután egy, a szlovákiai magyarok magyar nyelvű hivatali ügyintézéséhez kapcsolódó, online térben kialakult nyelvhasználati vitájába pillanthattunk be, Szabómihály Gizella előadásában: „Mar mijert kene Szlovakian magyarul beszelni?” ‐ Kommentek a magyar nyelv hivatali használatát támogató Velemjáró mobilalkalmazás bemutatkozó videójához. A konferencia következő előadója Kontra Miklós volt, aki Néhány megjegyzés Borbély Anna Kétnyelvűség című könyve ürügyén c. előadásában Borbély Anna munkásságát elemezte.

Nyelvmegőrzés az országhatár mentén címmel Pállné Lakatos Ilona és Tukácsné Károlyi Margit tartottak előadást. A műhelykonferencia Borbély Anna munkásságához szorosan kapcsolódott, így az általa képviselt nyelvészeti irányzatot is bemutatta egy előadás, Vančoné Kremmer Ildikó Kétnyelvűség ‐ Borbély Anna pozitív nyelvészete címmel beszélt a pozitív nyelvészetről.Nem csak magyarországi és a környező országokban élő kisebbségekről esett szó, hanem uráli közösségek és közegük nyelvi tájképének bemutatása is színesítette a konferencia repertoárját. Oszkó Beatrix, Várnai Zsuzsa és Duray Zsuzsa: Őslakos identitás– vizuális tér néhány uráli közösségben címmel tartottak előadást.Az utolsó előadó, Romanek Péter Zalán a Többnyelvűségi kutatóközpont munkatársa öt egymástól látszólag független témát vetett fel a magyar jelnyelvet érintően, amelyek ugyanakkor a felszín alatt összefüggést mutatnak. Többek között rámutatott arra, hogy a jelnyelv korai elsajátításával és tanításával kapcsolatban töredezett, egymással sokszor ellentmondásban álló információk vannak a köztudatban, illetve a nyelvi jogok területén – noha számos jogszabály biztosítja a jelnyelv használatának lehetőségét – a bürokratikus útvesztők gyakorta ésszerűtlen akadályokat gördítenek a jelelő közösség elé hazai és európai uniós szinten egyaránt. A végén rövid betekintést nyújtott az erdélyi magyar siketek magyar jelnyelvi nyelvhasználatába és néhány jelnyelvi lexikális elem bemutatásával bepillantást nyerhettünk abba, hogy a magyar nyelv, a román nyelv, a magyar jelnyelv és a román jelnyelv metszéspontján hogyan alakul ki az erdélyi magyar jelnyelvi változat. Előadásának címe: A magyar jelnyelv helyzete határon innen és túl közös keretbe hozta az általa vázolt és a többi előadásban már felmerült témákat.