Kifejezés | Videó | Definíció |
---|---|---|
aktív kéz | Kétkezes jelek kivitelezésekor az a kézˏ amelyik mozog (akár mind a kettő). | |
arcjáték l. > mimika | ||
arckifejezés | Érzelmekˏ érzésekˏ gondolatok tükröződése az arcon. | |
artikuláció | beszédhang képzése | |
artikulációs hely | A beszédhang képzésének a helye. Jelnyelvek esetében más néven kivitelezési hely: a térnek az a részeˏ amelyben a jelelő a jelet létrehozza. | |
attitűdmimika | A jelelőnek a megnyilatkozás tartalmához fűződő viszonyulását (pl. helytelenítés) jeleníti meg. | |
bója | A jelelés során az egyik (az úgynezett nem-domináns vagy gyenge) kéz mozdulatlan -- ez a bója --ˏ közben a domináns (vagy "erős") kéz folytatja a jelek kivitelezését (pl. listázott dolgokról történő jeleléskor). | |
CODA | CODA (ejtsd: koda): olyan emberˏ aki hallóˏ de egyik vagy mindkét szülője siketˏ ezért a jelnyelvet is megtanulta tőlük. (A CODA kifejezés a "child of deaf adult" vagyis a "siket szülők gyermeke" angol kifejezés rövidítése). | |
csatorna | Csatorna: nyelvi értelemben az a módˏ ahogy a kommunikációban az üzenet eljut a címzetthez. A kommunikációs csatorna lehet vizuális (látásra ható)ˏ kinezikus (mozgássalˏ a tér felhasználásával történő)ˏ vokális (hanggal történőˏ hangzó)ˏ taktilis (tapintáson alapuló)ˏ vagy akár szaglásonˏ ízlelésen alapuló is. | |
cselekvésjel (tárgy-/tevékenységjel) | Jelnyelvi szófaji kategória. Olyan jelekˏ amelyek egy adott tárgyatˏ vagy az általaˏ illetve rajta/vele végzett cselekvést is meg tudják nevezni (pl. AUTÓ és AUTÓT-VEZET magyar jelnyelvi megfelelője (a szótári formája) azonos). | |
daktil | Daktilábécé. A beszélt nyelvek írott formájának kezekkel történő megjelenítése. Az egyes kézkonfigurációk (ezek lehetnek egy- vagy kétkezesek) egy-egy betűnek felelnek meg. Nem azonos a fonomimikai ábécével. | |
domináns kéz | Jelelésnél a preferált kézˏ kétkezes jeleknél általában ez az aktív (mozgó) kéz. | |
egyező jel | Vagy változó tövű jel. Olyan cselekvést jelölő jelˏ amely esetében a mozgási komponens iránya függ a cselekvő térpontjától és annak a szereplőnek a térpontjátólˏ akire a cselekvés irányul. | |
egykezes jel | Olyan jelnyelvi jelˏ amely kivitelezése egy kézzel (általában a domináns kézzel) történik. | |
elsőgenerációs | Elsőgenerációs siket. Olyan siket személyˏ aki halló családba születikˏ családjában ő az első siket személyˏ ami általában azt is jelentiˏ hogy családban nincs hagyománya a jelnyelvhasználatnak. | |
esélyegyenlőség | ||
esélyt teremt | ||
EUD | European Union of the Deaf. Siketek Európai Szövetségeˏ a siketeket európai szinten képviselő civil szervezet. | |
fogyatékkal élő | Fogyatékossággal élő (személy). Olyan emberˏ akinek érzékszerviˏ mozgásszerviˏ értelmi képességeiˏ kommunikációs képességei olyan mértékben csökkentekˏ hogy az akádályozza őt a társadalmi életben történő részvételben. | |
fonomimika | L. fonomimikai ábécé. | |
fonomimikai ábécé | Eredetileg az írás- és olvasástanításra kidolgozott manuális ábécé, amely a hangokhoz/betűkhöz olyan kézforma-konstellációkat rendel, amelyek utalnak az adott hang képzésének bizonyos jellegzetességére, a betű formájáraˏ vagy valamilyen más asszociatív kapcsolatban vannak a hanggal/betűvel. A gyógypedagógusok a fonomimikai ábécét használják a siketek beszédtanításábán. | |
fordít | Egyik nyelvről a másikra áttesz, az egyik nyelvű szöveget egy másik nyelven érthetővé teszi. | |
gesztikuláció | Gesztusok használása, gesztusrendszer. | |
gesztus | A gesztusok azok a kézmozdulataink és a taglejtésünk, amelyek kommunikáció során kísérik a szavainkatˏ és akár beszéd helyett is használhatjuk őket valamilyen üzenet közvetítésére. Ilyen példáulˏ ha valakinek kezet nyújtunkˏ bólintunkˏ meghajolunk előtte. | |
hallásállapot | Az a mértékˏ illetve minőségˏ amennyireˏ illetve ahogyan hall valaki. Az orvostudomány és a gyógypedagógia különböző fokozatokat különít el a halló és a siket végpontok között. | |
halló | Ép hallású emberˏ azaz olyan személyˏ akinek a hallásküszöbe a 250 és 8000 Hz tartományban 0 és 10 dB között van. | |
hangadás | A hangképző szervekkel történő rezgések képzéseˏ kibocsátása. | |
hangzó nyelv | Minden olyan nyelv, amely a beszédre, hangadáson alapuló nyelvi jelekre épül. | |
hozzáférhetővé tesz | ||
implantátum | Beültetett eszköz. Cochleáris implantátum: műtéti eljárással beültetett hallásjavító eszköz; a belső fülbe beültetett elektróda és a hozzá kapcsolódó jelfogó egység (illetve az ezekhez kapcsolódó külsőˏ a koponyán kívül elhelyezkedő részek). A fülre illesztett külső egység felfogja és elektromos impulzussá alakítja a hangotˏ ezt a jelet továbbítja a rendszer a belső fülbe ültetett elektródáhozˏ az elektróda pedig a hallóidegekhez. | |
index | Két értelemben is használjuk: 1) A jelek egy típusa. Olyan jelek tartoznak ide, amelyek esetében a jelölő és a jelölt között úgynevezett érintkezésen alapuló (ok-okozati) kapcsolat van (pl. a füst jelzi a tüzet). 2) Térindex/térpont. A jelnyelvekben ez a térindex, azaz a jelelési tér egy részeˏ amelyik egy eseménysor elmesélése során a történet egy résztvevőjét jelöli. | |
indexálás | Térindexálásˏ térponthasználat. Egy történet eljelelése közben a szereplők helyének meghatározása a jelelési térben egy jel és egy rámutatás használatával. | |
információ | Két értelemben is használjuk: (1) Általános értelemben: adatˏ tényˏ ismeret. (2) Nyelvtani értelemben: egy olyan tájékoztató szöveg vagy szövegtípusˏ amely hasonlít a hírhezˏ de hosszabb és több információtˏ részletet közöl annál. Pl. A honlapon olvastuk az igazgatóság információját az iskola átépítéséről. | |
iskolai sikeresség | Az iskolábanˏ iskolai tanulásban elért jó eredmény | |
jel | A jel szót több értelemben is használjuk. (1) Tágabb értelemben: a jel egy érzékszerveinkkel fölfogható jelenségˏ ami önmagán túl valamire utal. A jelek lehetnek természetes vagy mesterséges jelek. A természetes jelek közlési szándék és gyakran külső beavatkozás nélkül jönnek létreˏ a mesterséges jeleket pedig valaki a közlés szándékával létrehozza.(2) Nyelvi értelemben: a nyelvi kommunikációban használtˏ jelentéshordozó elem. (3) Nyelvészeti értelemben: a siketek nyelvénekˏ a jelnyelvnek az alapvető egysége. A jelnyelv vizuális (látható) jelekre épül. | |
jelalkotás | Egy jelnyelvi jel kidolgozásaˏ megalkotása (vagy egy ismert fogalom jelölésére egy régi jel melléˏ vagy egy új fogalom jelölésére). | |
jelel | Jelnyelvet használ konkrét helyzetekben. | |
jelelési tér | A térnek az a részeˏ amelyet a jelelő használ a jelelés során. Általában a fejtetőtől combközépig vállszélességben a jelelőt körülvevő "búra". | |
jelkincs | Jelnyelvi szókincsˏ a jelelő közösség által birtokolt jelek összessége. | |
jelkivitelezés | Egy jelnyelvi jel megvalósulásaˏ produkálása a nyelvhasználat során. | |
jelkölcsönzés | Egy jelnyelvi jel átvétele egy másik jelnyelvből. | |
jelnyelv | A siket közösségben használatos komplex természetes nyelvek a jelnyelvekˏ amelyek vizuálisan érzékelhetőekˏ s amelyek kivitelezésében a kezekˏ a test és az arc játssza a legfontosabb szerepet. | |
jelnyelvi sztenderdizáció | A jelnyelv belső változatosságának megtartásával egy olyan jelnyelvi változat kialakítása a jelnyelvhasználó közösség tagjai általˏ amely lehetővé teszi a különböző jelnyelvi változatok közti átjárhatóságotˏ például az oktatásban és a tudományosˏ szakmai témakörökben használt fogalmakˏ jelek egységességét*. | |
jelnyelvi tanulói szótár | ||
jelösszetevő (keréma) | Egy jelnyelvi jel kielemezhető egységeiˏ építőelemei a kerémák. A kerémák a kötvetkező kategóriákba sorolhatók: kézforma; mozgás; a helyˏ ahol a jelet létrehozzuk; a tenyér és az ujjhegyek iránya (orientáció); valamint a nem manuális összetevők. | |
jelrendszer | Emberek közti érintkezésreˏ közlésre használt jelek (jelentéssel bíró egységekˏ pl. szavakˏ szókapcsolatokˏ jelnyelvi jelek) rendszere. | |
kapcsolatfelvétel | Köszönésˏ üdvözlésˏ amely a résztvevők egymáshoz való viszonyát is tükröziˏ és társadalmilag kialakult illemtana van. | |
kapcsolattartás | A kapcsolattartás nyelvi értelemben arra utalˏ hogy valaki kommunikációt folytat valakivel. A kapcsolattartás lépései: kapcsolatfelvétel (köszönés) - a kapcsolat fenntartása -- a kapcsolat lezárása (búcsúzásˏ elköszönés). A kapcsolattartás lépéseinekˏ főleg a köszönésnek és búcsúzásnak társadalmilag kialakult illemtana van. | |
keréma | Jelnyelvi fonéma, jelösszetevő. A kerémák a jelnyelvi jelek kielemezhető egységeiˏ építőelemei, amelyek a következő kategóriákba sorolhatók: kézforma; mozgás; a helyˏ ahol a jelet létrehozzuk; a tenyér és az ujjhegyek iránya (orientáció); valamint a nem manuális összetevők. | |
két- és többnyelvűség | Két vagy több nyelv rendszeres használata a mindennapi életben. | |
kétkezes jel | Olyan jelnyelvi jelˏ amelynek a kivitelezésekor a jelelő mindkét kezét használja. | |
kétnyelvű | Kétnyelvű: olyan emberˏ aki két (vagy több) nyelvet rendszeresen használ a mindennapi életben. | |
kétnyelvű oktatás (bilingvális oktatás) | ||
kétnyelvű siketoktatási modell | Egy olyan iskolai oktatási forma, amelyben a siket gyermekek a nyelvi információkat jelnyelven kapják meg, jelnyelven tanulhatnak, és eközben a többségi társadalom által használt hangzó nyelvi ismereteket is elsajátítják. Tehát a jelnyelvet és a hangzó magyar nyelvet is használják az iskolában a tanításhoz és a tanuláshoz. | |
kézforma | A jelnyelvi fonémák/kerémák/jelösszetevők egyik típusa. Minden jelnyelvi jel jellemezhető azzalˏ hogy a kéz vagy kezek milyen formát vesznek fel. | |
kézformaváltás | Amikor egy jelenyelvi jelen belül a kézforma megváltozik | |
kiegészít | ||
kisebbség | Kisebbségnek az embereknek olyan csoportját szokás nevezniˏ amelyik számban kisebb egy másiknálˏ akik kevesebben vannak másiknál; egy államon belül például a többségtől nyelvilegˏ kulturálisan vagy történelmileg különböző csoport (nyelvi vagy nemzeti kisebbség). | |
kivitelezés (jelé) | Egy jelnyelvi jel megvalósítása, produkálása. | |
klubnap | A siketek helyi szervezeteiben az a napˏ amikor a tagok (a tagok egy bizonyos csoportja) számára összejövetelre van lehetőség. | |
kód | A kommunikáció folyamatában olyan nyelvi vagy nem nyelvi jel, amelynek segítségével az üzenetet kifejezzük. | |
kódkeverés | A kétnyelvű nyelvhasználó úgy keveri a két nyelvetˏ hogy azok elemei jelentéstaniˏ mondattani és prozódiai szempontból egységet alkotnakˏ miközben az egyes kódok hangtanilag nagyrészt megőrzik sajátosságukat. Jelnyelveknél: amikor két nyelv jellegzetességei keverednek a jelelő megnyilatkozásaibanˏ pl. egy jelnyelv és egy hangzó nyelv jellegzetességei egyaránt megjelennek a megnyilatkozásban. | |
kódváltás | A kétnyelvű személy kommunikáció közben egyik nyelvéről a másikra vált. | |
kommunikáció | Két vagy több ember közti információcsereˏ információáramlás (például beszélgetésˏ írásˏ email segítségével stb.). Olyan társas cselekvésˏ amelynek célja valamilyen információ továbbításaˏ átadása. | |
kölcsönös bevonódás | Olyan cselekedetˏ amelyben mind a két (vagy több) fél egyformán részt veszˏ együtt alakítják | |
közoktatás | A fiatalok állami oktatásánakˏ iskolai tanításának a rendszere | |
Magyar Jelnyelvtudományi Egyesület | ||
magyar siket közösség | ||
magyarországi | aki vagy ami Magyarországon van, vagy itt él | |
manuális elem | A jelnyelvekben a kézformábólˏ a mozgásbólˏ az orientációbólˏ és a kvitelezés helye komponenseiből összálló jelentéses egységek. | |
metanyelvi tudás | A nyelvre vonatkozó tudásˏ a nyelvvelˏ nyelvhasználattal kapcsolatos ismeret | |
mimika | A tekintet és arcjáték. Ezek a kommunikáció látható jelei a szemtől szembe folyó nyelvhasználat (pl. beszélgetés) során. | |
művészi jelnyelv | jelnyelven születő művészi szövegekre, vagy hangzó nyelvi művészi szövegek jelnyelvi fordításaira jellemző változatos nyelvhasználati mód | |
nagyothalló | Olyan személyˏ akinek a hallásküszöbe 10/20 és 90 dB között van. Azt a tartományt az orvostudomány és a gyógypedagógia enyheˏ közepes és súlyos fokú kategóriákra osztja. | |
nemzetiség | Nemzetiség: olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoportˏ amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben vanˏ a lakosság többi részétől saját nyelveˏ kultúrája és hagyományai különböztetik megˏ egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságotˏ amely mindezek megőrzéséreˏ történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. l. > kisebbség | |
nemzetiségi | nemzetiséghez tartozó | |
nemzetközi | több országra vagy az egész világra kiterjedő dolog (pl. nemzetközi utazás) | |
nemzetközi jelnyelv | International Sing (IS). Különböző jelnyelveket használó siket emberek között használt kommunikációs formaˏ amelyet leginkább nemzetközi színtereken használnak. Az 1950-es években igyekeztek egységesíteni és sztenderdizálni ezt a változatotˏ de jellegéből adódóan egy dinamikusan alakítható rendszerről van szóˏ amelyben a rögzítettség inkább a szókészlet egy részét érintiˏ s nem a nyelvtant. | |
névjel | A siket személyek jelölésére a közösségben kidolgozott jel. Ez nem a személy vezeték- és/vagy keresztnevének fordításaˏ hanem sokszor valamilyen jellegzetes vonás alapján születő elnevezés. | |
nonmanuális | Vagy nem-manuális elem. A jelnyelvek nem kézzel kivitelezett elemeiˏ amelyeknek egy része kötelezőˏ és nyelvtani jelentést hordozˏ más részük árnyalja a megnyilatkozás jelentését, a mondandóhoz fűződő viszonyt fejezi ki. A nonmanuális elemek közé tartozik pl. a mimika vagy az ajakgesztus. | |
nyelvileg tudatos szemlélet | ||
nyelvtörvény | A nyelvhasználatotˏ a nyelvhasználat valamely részét (pl. feliratok nyelvétˏ az oktatásban használatos nyelveket) szabályozó jogi dokumentumok. | |
nyelvtudás | Egy nyelv ismerete; valaki ért egy nyelven és ki tudja magát fejezni rajta | |
nyelvvel kapcsolatos tudás | Mindazˏ amit a nyelvhasználatrólˏ nyelvi kommunikációról tudunk | |
passzív kéz | Kétkezes jelek esetében az a kézˏ amelyik nem mozog (szemben a mozgóˏ aktív kézzel). | |
proform | Olyan kézformákˏ amelyek egy tárgyatˏ személyt jelenítenek megˏ és azok elhelyezkedésétˏ mozgását és orientációját írják le. (Pl. az autó proformja általában a B kézforma lefelé fordított tenyérrel.) | |
siket | Orvosiˏ audiológiaiˏ gyógypedagógiai értelemben olyan emberˏ akinek 80–90 dB-nél nagyobb a hallásvesztesége a jobbik fülén. Kulturálisˏ antropológiai értelemben az az ember siketˏ aki egy olyan közösség tagjaˏ amelynek tagaji a világot alapvetően vizuálisan érzékelikˏ s a csoporton belül legfőképp a jelnyelvet használják. | |
siket identitás | Siket önmeghatározás; az, ahogy egy siket ember önmagát meghatározza és megjeleníti. A siket identitás rendkívül összetett jelenség, központi eleme a jelnyelvhasználat. | |
siket közösség | Olyanˏ siket emberekből álló közösségˏ amelynek tagjai közül sokan hasonló élettapasztalatokkal rendelkeznekˏ s akik sajátos összetartozástudattal bírnak. Mindezek mellett fontosˏ hogy a siket közösség rendkívül sokszínűˏ változatos. | |
siket taps | A siketek tetszésnyilvánítása. A két kézfej fejmagasságban oda-vissza történő vibrálásszerű forgatgatásaˏ az ujjak lazán nyitva. | |
siket vicc | A siket közösségben élő viccek, amelyek sokszor a siket és halló emberek közötti különbségeket tárgyalják, a közösség jellegzetes (sematikus) karaktereit, élethelyzeteitˏ problémáit mutatják be tréfásan. | |
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége | A magyarországi siketek és nagyothallók érdekvédelmi szervezeteˏ amely az érintettek jogainakˏ érdekeinek érvényesítésétˏ védelmét biztosítja. | |
Siketek Világnapja | Szeptember utolsó vasárnapja (1958 óta). A siketek érdekvédelmi szervezetei szokták megszervezni. Célja a többség figyelmét a siket emberekre és a siket közösségekre irányítani. | |
siketes jel | A magyar jelnyelv egy nyelvészetileg nem pontosan meghatározható kategóriája. Gyakran azonosítják az idiómákkalˏ azaz olyan jelekkelˏ amelyek hosszabb jelsorozatok jelentését sűrítik magukba. | |
siketiskola | Olyan speciális iskolaˏ amely kifejezetten siketˏ illetve súlyos fokú nagyothallók számára van fenntartva. Magyarországon 7 ilyen intézmény működik. | |
siketlimpia | Négyévente (mindig az olimpiát követő évben) a siketek nemzetközi sportszövetsége által megrendezett világjáték siket sportolók számára. | |
siketség jel | ||
szájartikuláció | A jelelést kísérő szájmozgás egy fajtája. Valamely hangzó nyelven egyértelműen azonosítható hangsor általában hang nélküli artikulációja. | |
szájgesztikuláció | Vagy ajakgesztus. A jelelés során a beszélt nyelvi szavakhoz nem köthető artikuláció. | |
szájról olvas | Valaki a hangzó nyelvet az artikuláció alapján (általában igen korlátozott módon) érzékeli. | |
szájról olvasás | A hangzó nyelvnek az artikuláció alapján történő (általában igen korlátozott) érzékelése. | |
szakszókincs | Egy tudományterülethezˏ foglalkozáshoz vagy tantárgyhoz tartozó speciális szavakˏ szókincs. Pl. orvosi szakszókincsˏ informatikai szakszókincs | |
szerepváltás | Jelnyelvi jelenség: amikor egy történés elmesélése során a jelelő a felsőtestét elfordítjaˏ ezzel egy térindexszel azonosított szereplő helyzetét veszi felˏ így tulajdonképpen ennek a szereplőnek a helyébe lépˏ az ő nevében kommunikálˏ amíg ebben a testhelyzetben marad. | |
szimultán jelelés | Jelnyelvi jelenség: amikor a jelelő egyszerre két jelnyelvi jelet jelel (pl. az egyik kezén egy számnevetˏ a másik kezén egy főnevet). | |
térindex (térpont) | A jelnyelvekben a jelelési tér egy részeˏ amelyik egy eseménysor elmesélése során a történet egy résztvevőjét jelöli. | |
térköz | A kommunikáló felek közötti távolságˏ amely a résztvevők viszonyának megfelelőenˏ kultúránkéntˏ közösségenként eltérő nagyságú lehet. | |
természetes jel | Olyan jelekˏ amelyek kommunikációs szándék nélkül jelként képesek működni. Pl. a füst jele a tűznek. Ellentéte a mesterséges jel (ilyen pl. a nyelv vagy a tánc)ˏ amelyet emberek kommunikatív szándékkal használnak. | |
térpont (térindex) | Vagy térindex/térpont. A jelnyelvekben a jelelési tér egy részeˏ amelyik egy eseménysor elmesélése során a történet egy résztvevőjét jelöli. | |
térpontkezelés | Vagy indexálás. A jelelés során a háromdimenziós tér felosztása kisebb részekreˏ és ezek kijelölése egy történet szereplőire való utalás céljából. Ezt követően egy térpontra mutatás pl. egyenértékű a szereplő jelévelˏ a térpontba fordulás az adott szereplő szerepének felvételével. | |
tolmács | Az a személyˏ aki általában foglalkozásszerűen különböző nyelvet használó személyek között azonnali fordítással biztosítja a megértést. | |
tolmácsol | Két vagy többˏ nem azonos nyelvet használó személy között azonnali fordítással megértést biztosít. | |
tolmácsolási szituáció | Azoknak a tényezőknek az együtteseˏ elrendezéseˏ amelyben a tolmács a felek között közvetít. (Pl. holˏ kiknekˏ milyen műfajúˏ stílusú szöveget milyen módon kell tolmácsolni.) | |
többgenerációs | Több nemzedék óta tartó jelenség. Többgenerációs siketek: azok a siketekˏ akiknek a felmenőik (szüleikˏ nagyszüleik) között is vannak siketekˏ így általában az ő családjukban a jelnyelvhasználatnak is hagyománya van. | |
ujjábécé | Egy hangzó nyelhez kapcsolódó írásrendszer betűinek manuálisanˏ azaz az ujjak segítségével megjelenített változata (pl. daktilˏ fonomimika). | |
váltott kézzel jelelés | Amikor egy jelnyelvhasználó a megnyilatkozásai során váltogatja a domináns/aktív/mozgó kezét. | |
villogás-jelzés | A siketeket segítő eszközök jelzése. Ezek az eszközök fényvillanásokkal jeleznek (pl. ébresztőˏ a csengőt helyettesítő berendezésˏ babasírást jelző eszköz). | |
vizuális nyelvi jel | A siketek által használt nyelvekhez sorolható nyelvi jelˏ amely nem hallhatóˏ hanem látható. |